Görkorcsolya

Minden egy ékszíjas korcsolyával kezdődött harminc évvel ezelőtt, amikor Csepi Károly feltaláló még lakatos kisiparosként dolgozott Győrben. Az első egyedi korcsolyát azonban nem követte futószalagon a többi, egyéb okokból kifolyólag abbamaradt a projekt, és csaknem 20 évet váratott magára a folytatás.
„2000-ben, mikor egy üzleti utat követően hazaértem az Egyesült Államokból, akkor kezdtem el foglalkozni vele. Láttam, hogy rengetegen korcsolyáznak Amerikában, fiataloktól az idősebbekig mindenki, és ekkor jött az ötlet.” – emlékezett vissza a kezdetekre Csepi Úr.
Az első dolog, amire szinte kivétel nélkül minden ember rákérdez a Viiroll korcsolya láttán, hogy miért V-alakú a futómű? Nos, a válasz egyszerű és utólag magától is értetődő: V-alakban ugyanis minden kerékméret kényelmesen elfér a cipő mellett, így akár az egészen nagy átmérőjű kerekek is használhatók hozzá, például a terepen való korcsolyázáshoz.
A titok a megfelelő szögben rejlik. A lakatosból, majd üzletemberből lett feltalálókezdetben 45 fokkal próbálkozott (azaz a kerekek 45 fokos szöget zártak be), kevés sikerrel, ugyanis a futómű a haladásraezáltal teljesen alkalmatlanná tette a korcsolyát. Pusztán a véletlen és a daraboló gép elállított szögmérője játszott közre abban, hogy az optimális szöget sikerült megtalálni. A „felfedezés” jókora löketet adott a folytatáshoz.
A különleges kialakítás nemcsak aszfalton teszi lehetővé a görkori használatát, hanem a könnyen cserélhető kerekek által új dimenziókat is megnyit. A gyári kiszerelés alaposan felturbózható, ehhez csupán a terep- és jégkerekeket kell beszerezni, így csaknem multifunkcionálissá válik a görkorcsolya.
Arra a kérdésre, hogy hogyan jutott el a kori a mai formájáig, így válaszolt az ezermester feltaláló: „Először vasból csináltam az egészet, lévén, hogy lakatos vagyok. Aztán idővel mindig csinosítottam, korszerűsítettem. A futómű ma már alumíniumból van, és saját kereket is terveztem hozzá, ami könnyebb, mint a legtöbb kerék, kopásálló gumival pedig strapabíróbb. Az elsődleges szempont az volt, hogy mindig könnyebb legyen a szerkezet, mert nem mindegy hogy az ember egy kilóval vagy harminc dekával a lábángörkorcsolyázik.”

Gördeszka

A gördeszka valamivel később került képbe, és ugyancsak Amerikához köthető a kezdeti lökés. Egy Orlandói extrémsport expót célzott meg az akkor még kizárólag Viiroll görkorcsolyákkal foglalkozó győri cég, azonban a kiállítás szervezői kikötötték: csak akkor mutathatják be az egyedi korcsolyákat, ha gördeszka is van a kínálatban.
Egy rövid idézettel szemléltethető leginkább, hogy ennek hatására hogyan született meg Csepi Úr fejében a rugalmas alátámasztású gördeszka: „Épp egy gumibakot fogtam a kezemben és ennél nem is kellett több, jött is az ötlet. Egy héten belül készen volt, és utána három-négy napra rá repültünk is Amerikába, ahol aztán óriási sikere lett.”
Míg a görkorcsolya esetében szembetűnő a különbség, addig a gördeszkánál laikus szemnek nem egyértelmű mi az újdonság. A rugalmas alátámasztás lényege, hogy bármilyen magasról ugrik le a deszkás, a gumibak átveszi a rezgéseket. Ehhez párosul a deszka minősége, ami kevlár és biokevlár anyagból készül. Csak érdekességként: kevlárból készülnek a golyóálló mellények és némelyik autó karosszériája is, így tehát a konstrukció csaknem törhetetlen.
A feltaláló nem bízza a véletlenre, deszkaparkokban is megfordult már, hogy a célközönségtől jusson információhoz, amit aztán a maga javára fordíthat: „Több deszkással is beszéltem már, akik mesélték, van olyan, ha komolyabban űzik ezt a sportot, hetente öt-hat deszkát eltörnek. Az enyémnek az az előnye, hogy azt az öt-hat deszkát és egyben faanyagot megspórolhatják, mert ha vesznek egy ilyet, akár egy évig sem kell újra költeniük. Persze végtelen ideig ez sem bírja, mivel ez is elkopik.”
Díjak, kiállítások:
  • Szabadalmi Hivatal különdíja – Magyar Formatervezési-díj (2005)
  • BIO 20 Design - Biennale, Ljubjana, Szlovénia (2006)
  • Magyar Formatervezési Vándorkiállítás (2006-2009)
  • Surf Expo – Orlando, USA (2008)
  • ISPO – München, Németország (2008)
  • ISPO CHINA, Peking, Kína (2009)
  • Magyar Formatervezési-díj Kiállított mű: Hatkerekű jég- és görkorcsolya (2009)
  • Magyar Formatervezési-díj Kiállított mű: Négy- és hatkerekű görkorcsolya (2012)